A több mint egyórás, remek hangulatú esten a magyar könnyűzene került előtérbe, a kórus tagjai már a nyáron elkezdték a próbákat. Egy szinte teljesen új repertoárral álltak a hálás közönség elé, amelynek nagy része folyamatosan figyelemmel kíséri a kórus munkásságát, látogatja koncertjeit.
A Fényév távolság és a befejezésül a közönséggel együtt énekelt Azért vannak a jó barátok című dal kivételével a tíznél is több zeneszám mindegyike első ízben vizsgázott ilyen formában, a karnagy, Hartinger Nándorné feldolgozásában és Vörös Jánosné zongorakísérete mellett. Máté Péter dalai közül az Egyszer véget ér, az Ott állsz az út végén, a Ha én lennék a fény és a Most élsz című szerzeményeket kötötték csokorba, Katona Kláritól egy viszonylag kevésbé ismert dalt, a Szállj, kék madarat énekelték, és a Kormorán együttes Egy csepp emberség című dala is sokak számára ismeretlen volt. Akárcsak Wolf Péter és Dusán dala, Az ég szabad, amelyet eredetileg Miklósa Erikától hallhattunk. Szekeres Adrientől a Kikötőket hallhatta a közönség, Koncz Zsuzsától egy régi dalt, a Ha végre jó a kedvem címűt, és a Tolcsvay testvérek Két kezem című kedves dalát. A Korda házaspártól pedig a Találd ki gyorsan a gondolatom kezdetű szám szerzett örömet a közönségnek, amelynek névnapjukat ünneplő tagjai apró ajándékot is kaptak a figyelmes kórustól. A Jubilate Nőikar tagjai mostantól már az adventre készülnek, a tervek szerint az első vasárnapon ők adnak koncertet a templomban.
Tóth B. Zsuzsa