Péni Béla karnagy alapítóként negyven éven át vezette a Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekart. Fotó: Szijártó János
Péni Béla 1980-ban kezdett tanítani a zeneiskolában, amelynek akkoriban a tapolcai gimnázium biztosított helyet. Borsányi Gábor igazgató örömmel fogadta a fiatal tanárt és teljes mellszélességgel támogatta három évvel később a zenekar alapításának szándékát is. Így jött létre Péni Béla vezetésével 1983-ban a zeneiskola fúvószenekara, amely a kezdeti nehézségeket leküzdve, sok munkával kiváló eredményeket ért el. A fúvószenekart jó ideig a bauxitbánya vállalat segítette, és komoly támogatást nyújtott mintegy másfél évtizeden keresztül a működéshez, a belföldi és külföldi utazásokhoz, fellépésekhez.
A zenekar az alapítás évében, május elsején lépett fel először, akkor a létszámuk mindössze tizenöt főt számlált. Azóta több, mint százan fordultak meg az együttesben. A zenekar rendszeres résztvevője lett a bányásznapoknak, a városi rendezvényeknek, ami a későbbiekben számos sikeres hazai és külföldi fellépéssel egészült ki. 1992-ben show-kategóriában és koncertzenekari kategóriában is ezüst diplomát szereztek. 2001-ben koncertzenekari és szórakoztató kategóriában kiemelt aranydiplomát, nemzetiségi kategóriában aranydiplomát kaptak.
A harmadik minősítés 2008-ban történt, amikor megismételték a hét évvel korábbi kiemelkedő teljesítményt, koncertzenekari és szórakoztató kategóriában megint kiemelt arany diplomát szereztek. Számos szép eredmény mellett 2013-ban nívó díjjal ismerte el a Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar munkáját a Magyar fúvószenei és mazsorett szövetség. Ezzel együtt Péni Béla munkásságát szakmai díjjal is elismerték, a Járdányi Pál Zeneiskola igazgatója, egyben a Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar karnagya, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége által adományozott Magyar Művészetoktatásért kitüntetést vehette át tavaly.
- A zenével úgy kerültem kapcsolatba még gyerekként, hogy egy úttörő fúvószenekarba kerestek tagokat és a felhívásra több osztálytársammal, barátommal együtt jelentkeztünk. Aztán a továbbtanulás is már ebbe az irányba vitt. Számos helyen léptem fel, zenéltem, s ezáltal már egészen fiatalon láttam azt, hogy sok olyan hangszeres van, aki önállóan nem tud, nem akar, vagy egyszerűen nincs lehetősége a megmutatkozásra. Együttesben viszont remekül teljesíti a rászabott feladatot, hibátlanul eljátssza a saját szólamát és ami nem nem mellékes, van sikerélménye. Ez is motivált a zenekar alapítására, ami aztán 1983-ban megtörtént. Az első fellépésünkre egy május elsejei majálison került sor. Az akkor tizenhat fős csapattal egy Csepel teherautón platóján muzsikáltunk, nagy sikerrel és mindannyiunk örömére. Nem gondoltam akkor, hogy negyven évvel később még mindig örömet tudunk okozni a közönségnek és persze saját magunknak is - tette hozzá Péni Béla, aki az évek során számos fiatalt inspirált arra, hogy zenei pályát válasszon. Büszke rá, hogy többek között Tóth Péter, Lakossy Tamás, Őri Ádám, Őri Sándor, Hoffner Tibor, Bagi Zoltán és Novák András is erre az útra lépett.
Emberi léptékben is nagyon hosszú idő a negyven év, ám egy zenekar életében egészen különleges, mivel nem egyetlen személy, hanem egy nagy létszámú, évről évre változó összetételű csoport, s az általuk nyújtott élmény ível át egy emberöltőn. Az 1983-ban alakult Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekaré ez az egészen különleges érdem, amely fáradhatatlan karnagyával, Péni Bélával az élen lépte át a negyedik ikszet egy több mint három órás, lebilincselő élményt nyújtó, megható jelenetekkel, meglepetésekkel vegyített hangversennyel. A Miss Saigon, a Hegedűs a háztetőn, az Operaház fantomja, a West Side Story, a Chess - hogy csak néhányat emeljünk ki a filmzenék, indulók, szólóhangszeres szerzemények alkotta repertoárból - még sokáig emlékeztetik a vastapssal elköszönő közönséget erre szép születésnapi estére, amelynek főszereplője kétségtelenül az alapító, a tanév végén nyugdíjba vonuló Péni Béla volt.
Szijártó János