XIV. Leó pápa az utolsó vacsora nagycsütörtöki miséjén a római püspöki székesegyházban, a Lateráni Szent János-bazilikában 2026. április 2-án. MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami
A nagyszombati vigília a fény, az ige, a víz és az eucharisztia liturgiájából áll.
A korábbi szokással ellentétben XIV. Leó visszahelyezte a háromórás szertartás kezdetét este kilenc órára, ami azt jelenti, hogy éjfélkor fejeződik be.
A vigília a Szent Péter-bazilika előcsarnokában kezdődik.
Az egyházfő megáldja a tüzet, és előkészíti a húsvéti gyertyát, vagyis belevés egy keresztet, az alfa és omega betűt, az idei évszámot és négy tömjénszöget is beleszúr. A pápa meggyújtja a gyertyát, és paptársaival bevonul a bazilikába, amelyet csak a hívők kezében tartott gyertyák világítanak majd meg.
Amikor a pápa a főoltárhoz ér, felkapcsolják a bazilika fényeit, és megszólalnak a harangok is, amelyeknek szava visszaindul a világ templomaiba.
XIV. Leó a szertartás során megáldja a vizet, és a keresztség szentségében részesít tíz felnőttet, akik általában a világ különböző részeit képviselik.
Az utóbbi években a nagyszombati vigílián a Szent Péter-bazilikában ötezren vettek részt, egyháziak és hívők. Aki nem fér be a bazilikába, a Szent Péter téri kivetítőkön követheti a szertartást.
Szombaton napközben a Szent Péter tér mozdulatlanságig megtelt látogatókkal: a bazilikába való belépésre várakozók sora nem fért be a térre.
A bazilikát kora délután lezárták a látogatók előtt, és a biztonsági ellenőrzések után csak az esti szertartás előtt nyitják újra.
A Szent Péter-bazilika előtt már áll a szabadtéri oltár, ahol XIV. Leó vasárnap délelőtt az ünnepi misét mutatja be. Azt követően húsvéti beszédet mond, majd Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a földkerekségre.
A bazilika főoltárát szombat délelőtt díszítették fel a szlovéniai Naklóból érkezett orchideákkal, valamint a Hollandiából szállított virágokkal, amelyek a bazilika előtti szabadtéri oltár körül is színes virágpázsitot alkottak.