Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése után az MNB Teátrumában 2026. február 24-én. MTI/Purger Tamás
Aláhúzta: nem döntöttek kamatcsökkentési ciklus indításáról.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke elmondása szerint folyamatosan értékelik a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci fejlemények inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre döntenek az alapkamat mértékéről. Hozzáfűzte: az Európai Központi Bank (EKB) ugyanilyen módszert alkalmaz.
"Nem az elemzői várakozásokat követjük, (..) ez volt ma a leghasznosabb döntés" - fogalmazott újságírói kérdésre Varga Mihály.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése után az MNB Teátrumában 2026. február 24-én. MTI/Purger Tamás
A jegybankelnök ismertette: a beérkező inflációs adatok összhangban alakultak a jegybank javuló inflációs alapfolyamatokat jelző decemberi előrejelzésével. Előrejelzésük szerint az áremelkedés üteme a következő néhány hónapban is a 3 százalékos cél alatt alakul.
Kiemelte: bár a nemzetközi hangulat kitett a geopolitikai és kereskedelmi feszültségeknek, a feltörekvő piacok ellenállónak mutatkoztak az esetenként megugró globális pénzügyi piaci volatilitással szemben. Ugyanakkor a kedvező helyzet gyorsan változhat, ezért fontosnak nevezte a fejlemények hazai piacra gyakorolt hatásainak folyamatos értékelését.
Megismételte, hogy a monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.
A hazai gazdasági folyamatokról kiemelte, hogy a mérsékelt 2025-ös növekedést követően 2026-tól mind belső, mind külső tényezők hozzájárulnak a növekedés élénküléséhez. A munkaerőpiac továbbra is ellenálló, a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál, a foglalkoztatás az év közepétől újra emelkedik - mondta.
Kitért arra, hogy a háztartási hitelpiac 14,7 százalékkal bővült tavaly, ebben az Otthon Start programnak jelentős szerepe volt: a 2025 negyedik negyedévi újlakáshitel-kibocsátás háromnegyedét adták ezek a hitelek.
A vállalati hitelállomány tavaly 7,5 százalékkal bővült, a tavalyi utolsó negyedévben megindult keresletbővülés az idei év első felében folytatódhat Varga Mihály szerint, elsősorban a forinthitelek, és a rövid lejáratú hitelek piacán.
Az inflációs folyamatokról közölte, hogy januárban az áremelkedés üteme a toleranciasáv alsó felében alakult, és a maginfláció is 3 százalék alá csökkent. Előrejelzésük szerint az áremelkedés üteme a következő néhány hónapban is a 3 százalékos cél alatt várható. Megjegyezte: május végéig hosszabbították meg a hatályban lévő árréskorlátozó intézkedéseket, ezek inflációs pályára gyakorolt hatásait a jegybank jelenleg értékeli, ennek eredményét majd a márciusi Inflációs jelentésben mutatják be.
Kiemelte, hogy 2001 óta az idei januári volt az 5. legmérsékeltebb januári átárazás, a teljes fogyasztói kosárra vetítve. A piaci szolgáltatások körében az elmúlt évek legalacsonyabb januári átárazásaira került sor, így ezek éves inflációja 7,6 százalékról 5,7 százalékra mérséklődött.
Az iparcikkeken kívül minden fő termékkörben lassult az áremelkedés üteme - mondta. Az év elején az infláció átmenetileg a jegybanki célok alá csökkent az eurózónában és a régiós országok nagy részében, a hazai áremelkedés üteme a régió középmezőnyében helyezkedik el.
Varga Mihály hangsúlyozta: a jelenlegi gazdasági helyzetben a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében, egyúttal a kiszámítható pénzügyi piaci környezet közelebb visz az árstabilitási cél eléréséhez.
Újságírói felvetésre, miszerint a nemzetgazdasági miniszter szükségesnek látja a bankok konszolidációját Magyarországon, azt mondta:
az MNB a kormánytól független intézményként, a felelősségi köröket kölcsönösen tiszteletben tartva együttműködik a kormánnyal - ahogy más hazai és nemzetközi intézményekkel is -, ebből következően a jegybanknak nem feladata értékelni és minősíteni a kormányzati véleményeket.
A jegybank az árstabilitás elérésén és fenntartásán dolgozik - húzta alá, és jelezte: nem kommentálja a kérdést.