A madarak gyűrűzésével a kutatók azt figyelik meg, merre járnak, meddig élnek és honnan hová vándorolnak. A gólya gyűrűzése jellemzően június közepén történik, amikor a szakemberek felkeresik a fészkeket. Magyarországon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Madárgyűrűzési Központja koordinálja. Az önkéntes hálózata az egész országot lefedi, és ez a rendszer biztosítja a munka jelentős részét. 
A gólya mozgása könnyen nyomon követhető a gyűrűzésnek köszönhetően
A fehér gólyák gyűrűzése egy fontos természetvédelmi munka, amelynek során a fiókák lábára egy kis fémgyűrűt tesznek. Minden gyűrű egyedi kóddal van ellátva, ami segít abban, hogy később azonosítani lehessen a madarat, ha valaki megfigyeli vagy újra befogja. A gyűrű adatai alapján követni lehet, honnan indult a gólya, merre járt és mennyire volt hosszú az élete. A gyűrűzés során a szakemberek a madarak méreteit is rögzítik, ezek az adatok pedig sokat elárulnak a faj állapotáról és a környezeti viszonyokról is. 
Elárulta nekünk MME egyik önkéntese, hogy gyűrűzés után mintát is vesznek a szakemberek, madárinfluenza veszélye miatt. Ezt egy európai uniós kutatási program figyeli a gólyák, vadmadarak esetében. Eddig szerencsére pozitív gólyát még nem találtak, de ha ez bekövetkezne, akkor protokoll szerint járnak el – a mintákra regisztrálják, hogy melyik fészekben melyik gyűrűszámú madártól vették, és így vissza lehet követni.
Az eseményen sok gyerek, illetve felnőtt is részt vett, alkalom volt simogatásra is, hiszen nem egy mindennapi dolog egy vadon élő gólyát simogatni.
Seres Elizabeth